ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK A VÁROSRÓL, A FŐISKOLÁRÓL

"Soha semmi sem szerezhetett volna lelkemnek nagyobb
örömöt ennél ...mert hiszen, amikor ennek a líceumnak alapjait
lefektettem és nagy költségemmel be is fejeztettem, semmi
másért nem tettem, mint szeretett hazámért és a közjóért, hogy
itt a Múzsák otthonában, a királynak hű és a hazának
hasznos polgárokat formálni lehessen."

(Eszterházy Károly 1790. október 6-án kelt körleveléből)

 
Tisztelt Hallgató!

Köszöntöm Önt főiskolánk polgárai sorában. Meggyőződésem, hogy jól döntött, amikor az Eszterházy Károly Főiskolát választotta tanulmányai folytatásának színhelyéül. Főiskolánk több évszázados hagyománya és szellemi öröksége kötelez bennünket arra, hogy Ön számára magas szintű oktatást, a munkaerő-piacon jól használható ismereteket nyújtsunk.

Biztos vagyok abban, hogy tanszékeink oktatói nem csupán a szükséges ismeretekre tanítják meg Önöket, hanem arra is, hogyan készülhetnek fel az értelmiségi életre, miként újíthatják meg életpályájuk során tudásukat, hogyan képezhetik tovább magukat.

Az Eszterházy Károly Főiskola polgárai nevében kívánok Önnek eredményes tanulást, sikeres vizsgákat. Kívánom, hogy céltudatos, kitartó munkáját koszorúzza meg a diploma átvételének felemelő érzése.

Dr. Hauser Zoltán
rektor

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÜLDETÉSNYILATKOZATA

Főiskolánk az észak-magyarországi régió önálló, többkarú főiskolája. A magyar állami felsőoktatás főiskolai szektorának meghatározó, dinamikusan fejlődő intézménye. Az Európai Unió felsőoktatási intézményeinek nyitott és együttműködésre képes partnere. Európai, országos és regionális feladatokat vállaló szellemi, kulturális, szolgáltatási és információs centrumként szerves része a megyei és regionális központ szerepét betöltő Egernek, a kulturális és idegenforgalmi jelentőségű barokk városnak. Az egri felsőoktatás évszázadokra visszanyúló hagyományait őrizve és kulturális örökségére alapozva, a változó társadalmi igényekre érzékenyen reagálva korszerű és minőségi oktatást folytatunk.
Célunk a gazdag kínálatú és minőségben tovább javuló színvonalú, rugalmas és átjárható képzés biztosítása. Több tudományágban és művészeti területen folyamatosan bővítjük képzési kínálatunkat alap- (Bachelor) és mesterképzéseinkkel (Master). Régiónkban az élethosszig tartó tanulás lehetőségét kínáljuk távoktatásunkkal, felnőttoktatási, szakirányú és pedagógus-továbbképzéseinkkel. Minden képzésünket úgy építjük fel, hogy hallgatóink biztos munkaerő-piaci kompetenciákkal rendelkezzenek végzéskor.
Arra törekszünk, hogy kínálatunkban megjelenjenek a több európai felsőoktatási intézménnyel közösen kínált programok és végzettségek (joint degree).
Szakmai és szervezeti működésünk minőségének értékelését és folyamatos javítását saját minőségbiztosítási rendszerünk segítségével végezzük.
Célunk, hogy régiónk meghatározó tudásközpontjává váljunk a k+f+i és a szolgáltatások felfuttatásával. Ugyancsak célunk a kulturáltabb és otthonosabb környezet megteremtése és fenntartása hallgatóinknak és partnereinknek. Munkatársainak minőségi munkára ösztönzőbb és folyamatos megújulásra késztetőbb munkahelyet teremtünk. A tudományos és kulturális kisugárzás hatékonyságát bővülő kooperációval és integrációval kívánjuk növelni a város, a régió és az Európai Unió felé.
Elkötelezettek vagyunk az intézményi autonómia működése mellett. Biztosítjuk hallgatóink tanulmányi szabadságát, jogaik érvényesülését. Tanárainknak garantáljuk az oktatási és kutatási szabadságot, dolgozóinknak életpályát felölelő, stabil, megújulásra ösztönző munkahelyet teremtünk. Közös céljainkért hallgatóinkkal és dolgozóinkkal közös felelősséget viselünk.
Küldetésünket hazai és európai partnereinkkel együttműködve valósítjuk meg. Képzési, tudományos kutatási, művészeti és információszolgáltató tevékenységünkkel terjesztjük és gyarapítjuk a magyar és az egyetemes kultúra értékeit.

Eger, 2007. január

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

A FŐISKOLA ÉS A VÁROS

Eger és a felsőoktatás
Az ország egyik legismertebb és legkedveltebb városa Eger, Heves megye székhelye és az Egri Főegyházmegye központja. A festői szépségű Bükk hegység és az Alföld találkozásánál fekszik. Csodálatos látványt nyújtó szőlőültetvények ölelik körül, a város alatti pincerendszerek érlelik és őrzik a messze földön híres borait.
A hatvanezer lakost számláló várost évente több százezren keresik föl belföldről és külföldről, hogy gyönyörködjenek csodálatos barokk műemlékeiben, megismerkedjenek a magyar történelem török elleni harcainak dicső korszakát idéző egri várral, megcsodálják a török hódoltság korában emelt minaretet, érezzék az egri fürdő medencéinek gyógyító hatását, és élvezzék az egri borok ízét.
A történelmi barokk belváros megragadó arculata, hangulata a kiváló egri főpapoknak és mecénásoknak is köszönhető. Köztük Eszterházy Károly egri püspöknek, aki városfejlesztő tevékenységével elősegítette, hogy Eger mára az észak-magyarországi régió turisztikai fellegvárává, kulturális, szellemi központjává, hagyományosan színvonalas iskolái révén kedvelt iskolavárossá válhatott.
Az Eszterházy Károly Főiskola ezernyi szállal kötődik Eger városához. Oktatási profilja révén nem csupán egyfajta szellemi bázist jelent a megyeszékhely számára, hanem igyekszik szervesen bekapcsolódni az itt élők mindennapjaiba. Helyt ad különböző tudományos konferenciáknak, szakmai tanácskozásoknak, kulturális rendezvényeknek, a régió szakemberei számára továbbképzési lehetőségeket biztosít.

Eger története
Eger Magyarország egyik legszebb ősi, műemlékekben gazdag városa a Mátra és a Bükk hegység között folyó Eger-patak völgyében, a Bükk nyugati lábánál húzódó dombvidéken fekszik. Nevének pontos eredetét jelenleg sem tudjuk. Van olyan feltevés, hogy a hely elnevezését az Eger patak partjain valaha bőségesen növekedő „egerfáról” (azaz égerfáról) nyerte. A magyarázat helyesnek látszik, mivel a város neve tükrözi ősi természeti környezetét, illetve annak egyik legjellemzőbb növényét, a mocsaras partokon gazdagon tenyésző égerfát, amely azóta kipusztult. Ezt a feltevést megerősíti a város német Erlau = Erlen-au (Egerfa-liget) elnevezése is. Van olyan teória is, hogy Eger neve az ager (föld) latin szóból származik. Akik ezt a nézetet vallják, abból indulnak ki, hogy az újabb kutatások szerint a XI-XII. században úgynevezett latinusok, vallon eredetű telepesek költöztek az említett századokban Egerbe.
Az egri medence és az azt övező hegyes vidék emberi településre mindig nagyon alkalmas volt. Erre mutatnak a felszínre került régészeti leletek, amelyek az őskortól kezdve a történelem valamennyi korszakát képviselik.
Régészeti leletek bizonyítják, hogy a honfoglaló magyarság első nemzedéke a X. század elején megszállta Eger területét. Erre utalnak az arab pénzekkel keltezett fegyveres férfisírok a város határában Almagyaron és Répástetőn. Honfoglaláskori leletek kerültek felszínre a múlt század végén a Szépasszonyvölgy környékén is.
Eger létrejötte valójában egybeesik első királyunk, Szt. István állam- és egyházszervező tevékenységével. Első királyunk még 1009 előtt, a szervezett tíz püspökség egyikét itt hozta létre. Ezt régészeti leletek is bizonyítják. Ezek során nemcsak emberi csontmaradványok kerültek elő a XI. századból, hanem felszínre került egy kör alakú templom, valamint egy kisebb palota maradványa is. A régészeti feltárások megerősítik azt a korábbi hagyományt, hogy első királyunk az egri székesegyház építését valóban nézhette a tőle északra fekvő, később Királyszékének nevezett magaslatról.
A település, mint püspöki székhely már a korai középkorban jelentős helyet foglalt el a magyar városok sorában. A környék természeti adottságai, az alföld és a hegyvidék találkozása különböző országrészek közötti gazdasági és kulturális kapcsolat létesítését tette lehetővé. Ezt a fejlődést akasztotta meg átmenetileg a tatárjárás 1241-ben, amikor is II. Kilit püspöksége alatt feldúlták és felégették a várost.
A tatárok elvonulása után azonban hamarosan megindult az élet. Lambert Eger püspöke 1248-ban bizonyára a tatárjárás tapasztalatai alapján IV. Béla királytól kővár építésére kapott engedélyt. A csaknem teljesen elpusztult város így feltámadt és a XIV-XV. században elérte középkori fejlődésének csúcspontját. Ebben az időszakban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, s helyükre szőlőt telepítettek. A településen egyre több polgári ház épült. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a régi vízfolyást követő belvárosi, ma is kanyargós mellékutcák. A különböző környékbeli települések, például Almagyar, Czigléd stb. összeépültek Egerrel.
Mátyás király uralkodása (1458-1490) újabb fejlődést hozott a település életében. Bekensloer János püspök építtette át gótikus stílusban a várbeli püspöki palotát, amely jelenleg is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán, később Bakócz Tamás püspökök folytatták. Nevükhöz fűződik a várbeli székesegyház késő gótikus átépítésének megkezdése. Mátyás király halála után Hypolit püspök idején épült a közelmúltban felújított úgynevezett Hypolit-kapu.
A mohácsi vész, 1526 után szomorú időszak következett be Eger életében is. A kettős királyság idején a város szinte évente cserélt gazdát, s a török is közeledett. Ez a tény követelte meg a vár megerősítését. 1552 őszén Dobó István várkapitánynak és maroknyi hadinépének sikerült megvédeni a várat, sőt, ezáltal Észak-Magyarországot is a terjeszkedő török birodalomtól. Az 1552-es viadalnak állított örök emléket Gárdonyi Géza, az Egri csillagok című halhatatlan regényében, melyet a világ számos nyelvére lefordítottak.
Bár Dobó és katonái a várat megvédték, de az ostrom alatt teljesen tönkrement, ezért szükségessé vált a teljes átépítése. 1553 és az 1596 közötti években kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján végbement a belső és a külső vár újjáépítése. Az egri vár történetének érdekes epizódja, hogy 1578 áprilisától néhány éven keresztül itt szolgált európai hírű költőnk, Balassi Bálint. Míg Dobónak és katonáinak 1552-ben sikerült a várat megvédeni, addig 1596-ban az akkori kapitány vezetése alatt álló idegen zsoldosok azt feladták, így Egerben 91 éven keresztül a török lett az úr. A török uralom emlékét őrzi a XVII. század végén épült karcsú minaret, amely az egykori oszmán világbirodalomban legészakabbra látható ilyen építmény. A török hódoltság időszakában Eger egy több szandzsákot magába foglaló török tartomány, vilajet székhelye lett.
Eger 1687 decemberében szabadult fel a török uralom alól. Bár a visszafoglalás nem ostrommal, hanem kiéheztetéssel történt, a város teljesen leromlott állapotba került. A falakkal körülvett területen az egykori feljegyzések szerint mindössze 413 ház volt lakható, s ezekben is főként visszamaradt török családok laktak. A török kiűzése után a felszabadított várost a császári kormányzat kincstári birtoknak tekintette. I. Lipót 1688-ban Egert szabad királyi várossá nyilvánította. Ez azt jelentette, hogy mentesült az egyházi földesúri terhek alól. A szabad királyi városi állapot azonban csak 1695-ig tartott, mert a visszatelepedő püspök, Fenessy György visszaszerezte az uralkodótól korábbi püspöki városi jogállását.
A Rákóczi-szabadságharc időszakában 1703-tól 1711-ig a város a felszabadult országrész központja volt. II. Rákóczi Ferenc fejedelem többször tartózkodott a település falai között, s itt volt a főhadiszállása. Feltétlenül emlékeztetnünk kell arra, hogy 1705-ben Egerben keltezték, habár nyomda híján nem itt nyomtatták az első magyar hírlapot, a Mercurius Veridicust (magyarul Igazmondó Merkuriuszt). 1709-ben a városban találkozott a vezérlőfejedelem I. Péter cár követével. A követ különben városunkban halt meg, és a Rác-templom (szerb templom) környékén temették el.
Eger életében a XVIII. század a virágzás, a fellendülés időszaka. Eger püspökei, különös tekintettel Barkóczy Ferencre és Eszterházy Károlyra, kialakították Eger ma is látható barokk városképet. A barokk épületek közül leglátványosabb: a líceum (ma az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete), a minorita templom, a kispréposti palota, a nagypréposti palota (ma megyei könyvtár), a vármegyeháza, benne Fazola Henrik két gyönyörű kovácsoltvas kapujával, s a szerb (rác) templom. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt, köztük olyan nagyságokat, mint Kracker János Lukács, Anton Maulbert, Franz Sigrist, Josef Gerl, Fellner Jakab, Fazola Henrik vonzottak a városba. A lakosság száma ugrásszerűen megnövekedett. Míg 1688-ban csak 1200 fő volt, addig 1787-ben már több mint 17 000 fő. Ekkor Eger létszámát tekintve az ország hatodik városa volt. Ekkor érte el virágkorát a szőlőkultúra is. A szőlőterület a településen több mint tizenkétszeresére növekedett. Eger életében a XVIII. század azért is fontos, mert Barkóczy, majd nyomdokain Eszterházy püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben universitast, azaz egyetemet akart kiépíteni. A felsőfokú intézménynek már Egerben voltak előzményei, hisz 1700-ban a II. Rákóczi Ferenc pártján álló Telekessy István püspök papnevelő intézetet hozott létre, 1740-ben Foglár György kanonok jogi iskolát alapított 1754-ben pedig Barkóczy püspök bölcseleti iskolát hozott létre. 1769-ben Egerben Markhot Ferenc irányításával megnyílt az ország első orvosi iskolája, amely 1775-ig működött. Sajnos azonban az egri egyetem az uralkodói akarat következtében nem nyílhatott meg. Az egyetemnek szánt épületben található ma a Főegyházmegyei Könyvtár, Magyarország legszebb barokk könyvtára, s Európa másodikként létesített csillagászati múzeuma eredeti berendezésekkel. Csak érdekességképpen jegyezzük meg, hogy 1946 és 1948 között ismét kísérlet történt Egerben egyetem alapítására, de az akkor sem valósulhatott meg.
1804-ben jelentős változás történt az egri püspökség szervezetében. Az uralkodó Egert érseki székhellyé emelte, de kivált belőle a kassai és a szatmári püspökség.
Az 1825-től 1848-ig terjedő magyar reformkor Eger életében is maradandó nyomokat hagyott, különös tekintettel a kultúrára. Pyrker László János akkori érsek képtárat hozott létre, melyet 1844-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott, mivel a város nem biztosított számára megfelelő helyet. Pyrker ajándéka képezte lényegében az alapját az 1900-ban nyitott Szépművészeti Múzeum anyagának. Pyrker nevéhez fűződik még 1828-ban a városban az első magyar nyelvű tanítóképző létrehozása, valamint a neoklasszikus stílusban Hild József által épített bazilika, Magyarország második legnagyobb temploma. Sőt 1837-ben Joó János rajztanár Héti Lapok címen elindította Magyarország első műszaki célzatú folyóiratát.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vívmányaképpen 1854-ben Eger felszabadult az egyház gazdasági hatalma alól, mivel a város megváltotta 50 000 forintért a kilenced és a taksa fizetését.
Eger polgári fejlődése más városokétól eltérően azonban 1849., illetve az 1877-es kiegyezés után nem gyorsul meg. Nem kapcsolódhatott be a vasúti fővonalba. Mindössze a már a reformkorban létesített malom, a dohánygyár és a lemezárugyár képviselte az ipari fejlődést.
A századfordulót követő évtizedekben Egerben az iskolaváros jelleg dominált. Iskolái és más kulturális intézményei miatt magyar Athénnak is nevezték.
A század elején 1904-ben megnyílt Egerben az önálló kőszínház, megindul a település csatornázása, közművesítése. Magyarországon 1933-ban Eger elsők között kapta meg a gyógyfürdő engedélyt.
Az 1945-öt követő évtizedekben a rendszerváltásból következően megindul a város iparosítása, emiatt korábbi kulturális központ jellege kezd elhalványulni, amely tény a település korábbi patináját csökkentette. Nagy szerencse, hogy 1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, s több más várostól eltérően ezáltal megkímélték a pusztulástól, s az oda nem illő modern épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelme terén kifejtett kiváló munkájáért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismerését jelenti, hogy az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye Egerbe került.
Eger története vázolása kapcsán szólnunk kell, ha röviden is, néhány helyi specialitásról. Ilyen a világszerte ismert Egri Bikavér, mint kitűnő borféleség, a XVIII. század közepétől gyártott csekély alkoholtartalmú Egri Víz, a XVIII. század második felében és a XIX. század elején gyártott török eredetű úgynevezett bujavászon. Nemkülönben érdemes megemlékeznünk Eger radioaktív tartalmú hévizeiről, amelyek megteremtették már a középkorban az egri fürdőkultúra, e században pedig a nagyhírű úszósport alapjait.
Végezetül, ami a jövőt illeti a rendszerváltás óta egyre világosabbá válik, hogy meg kell találni a város ősi múltjához igazodó fejlődési irányokat. Ezek pedig: az idegenforgalom, a szőlő- és borkultúra, valamint a kulturális élet továbbfejlesztése.
Kezdjük képzeletbeli városnéző sétánkat az Pyrker téren. Itt található Eger város egyetlen klasszicista építménye, a Bazilika.
Az egri Bazilika az ország második legnagyobb székesegyháza, mely Pyrker János egri püspök kezdeményezésére, Hild József tervei alapján épült fel klasszicista stílusban, meglepően rövid idő alatt (1831-1836). Az ország jelenleg működő legnagyobb orgonája is itt található, melynek hangját bárki megcsodálhatja a főszezon minden napján.
Ha a Bazilikával szemben állunk, jobb kéz felől látható az Érseki palota, ami 1740-tól az egri püspök, majd érsek rezidenciája. Ebben az épületben található az Érseki Gyűjteményi Központ kiállítása, ahol értékes egyházi kincseket őriznek.
A Főszékesegyházzal szemben emelkedik a késő barokk stílusban épült Líceum tekintélyes épülete, melyet a XVIII. sz. második felében egyetem céljából építtetett Eszterházy Károly gróf, melyben 1774-től folyik oktatás. Ma a főiskola központi épülete. A Líceum első emeletén tekinthető meg az országszerte híres Főegyházmegyei Könyvtár, ahol számos régi kódex, kézirat s a Magyarországon fellelhető egyetlen eredeti Mozart-levél is látható.
Az épület tornyában működő Csillagászati Múzeum és "Specula" periszkóp szintén kuriózumnak számít.
A Líceumtól a vár déli bejáratához a Kossuth Lajos utcán keresztül jutunk el, amely Eger barokk műemlékekben leggazdagabb utcája. Érdemes az épületek külső homlokzatát és a kovácsoltvas díszítőelemeket jobban megcsodálni. Legjelentősebb épületek a Kis- és Nagypréposti palota, a Foglárium és a Ferencesek temploma.
A Kossuth Lajos utca 9. sz. alatt áll a Megyeháza épülete, ahol Fazola Henrik egyedülállóan szép kovácsoltvas kapuját, az udvarban, a volt börtönépületben pedig a XVIII-XIX. század hangulatát idéző várostörténeti kiállítást és a megye sporttörténetének kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők.
A Fazola kaputól 5 perc sétára található Eger közkedvelt parkja az Érsekkert, melynek bejárati kapuja szintén Fazola Henrik munkája.
A Kossuth Lajos utca a Dózsa György térre vezet, ahol már látható a Vár bejárata. A Várban a Kazamaták, a Helytörténeti Múzeum, a Gótikus Palota, a Képtár, a Romkert, Gárdonyi Géza sírja, az Ispotály pince, a Panoptikum, az Éremverde kínál változatos időtöltést diákoknak, felnőtteknek egyaránt. A Vár északi (vagy hátsó) bejáratától ötven méterre tekinthető meg az Egri csillagok regény írójának, Gárdonyi Gézának az emlékháza. Sétáljunk vissza a vár déli vagy főbejáratához! Innen a belváros felé haladva a Dobó utcán keresztül jutunk el a Dobó térre, ami a város főtere.
Itt emelkedik Közép-Európa egyik legszebb és egyedi templombelsővel rendelkező barokk temploma, a Minorita templom. A templomtól jobbra eső épületben Palóc Népművészeti Kiállítás található. Kisfaludi Stróbl Zsigmond és Stróbl Alajos alkotásai a főtéren állítanak emlékművet az 1552-es, többszörös török túlerővel szembeni dicsőséges győzelemnek.
A Minorita templom Európa egyik legszebb barokk temploma. 1517-ben Észak-Olaszországban egy Ferences rendházban 7 ferences fellázadt. Megalapították a maguk kisebbségét (minoris) Minorita rend néven. Az egri minoriták első temploma az Eger-patak partján állt. A kicsiny templomot azonban a hajdan bővizű patak erősen megrongálta, ezért vált szükségessé egy újnak az építése (1758-1773). Az egri minoriták gvárdiánjának sok szemrehányásban volt része, amiért olyan nagyszerű templomot épített, amely sehogyan sincs arányban a vállalt szegénységükkel.
Az impozáns külső után a belső tér, az oltár, a freskók és a fabútorzat faragásainak szemügyrevétele is meggyőzheti a látogatót arról, hogy elsőrangú mester alkotását látja.
Az impozáns méretű Dobó István tér kitűnően engedi érvényesülni ezt a minden túlzástól mentes építészeti remeket.
A térről a Gerl Mátyás utca vezet Európa legészakibb, török korból származó építészeti emlékéhez, a minarethez.
A Dobó térről a Szent János vagy Érsek utcán keresztül jutunk el a Széchenyi utcára, azaz a sétáló főutcára. A vendégeket sok-sok söröző és cukrászdaterasz csalogatja, amelyek valamelyikén érdemes egy kicsit megpihenni.
A Széchenyi utca északi végén, egy kis dombon áll a különleges atmoszférával rendelkező Görögkeleti vagy Szerb templom. Egykori plébániaházában ma Vitkovits Mihály szerb költő emlékszobája és Kepes György, az USA-ban élő magyar művész kiállítása tekinthető meg.
Szerb családok nagyobb számban a török hódoltság idején telepedtek le Egerben. A XVII. századtól az Ágoston rendiek középkori templomát használták, mely a mai templom helyén állott. Új templomot csak jóval később, a XVIII. század végén építettek, melyhez II. József személyes engedélyére volt szükség. A templom 1789 után készült ikonosztáza igazi remekmű. Érdekesség, hogy ez az egyetlen templom, mely a hátát mutatja a városnak.

Az egri pincék
A vár falai tövében csakúgy, mint a belváros házai alatt, a Bazilika közelében, a város nyugati végében húzódó Szépasszony-völgyben és a Bükk közeli lankás lejtőkön mindenütt: pince, pince mellett!
Az egri borpincék hossza megközelíti a város utcáinak hosszúságát. Az egri ember ugyanúgy kedveli borospincéjét, mint a lakását. A hegyoldalba vágott pincék belsejét gyakran kőfaragás ékesíti.

Eger város fürdői
Az egri fürdők történetének kétségtelenül legérdekesebb és legjelentősebb korszaka a török hódoltság alatti felvirágzásuk volt. A város 1596-os oszmán kézre kerülése utáni esztendők egy rendkívül fejlett, sajátságos török fürdőkultúra egri kibontakozását eredményezték, mely - mint ahogy azt az alábbi, 1791-ből származó szemelvény is bizonyítja - az elkövetkező századokban is fennmaradt.
"... a Város Tanácsa és Bírója a Népnek azt kihirdette és parancsolatban is ki adta, hogy senki mezítelen a külső Fördőben ne Förödjön, az Leányok vagy Asszonyok a Legényekkel vagy Férfiakkal egyvelegest ne Förödjenek, akik Förödnek, minden becsülettel, botránkozás nélkül tegyék. A Fehér Személyek különössen Förödjenek, vagy más Csapatban, egyedül a Legények vagy a Férfiak. Az belső vagy Garasos Fördőben levőknek semmi alkalmatlanságot ne szerezzenek. Tíz óra után a Fördőben senki se találtasson, mert külömben 24 pálca vagy korbács ütéseket fognak a piacon Szenvedni... "

AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA

Az egri felsőoktatás története
Egerben a felsőoktatás gyökerei a 18. század közepéig nyúlnak vissza. Az orvosi és teológiai képzést követő első eredmények után jelentős változást hozott gróf Eszterházy Károly egri püspök tevékenysége, aki négy fakultásos egyetem működtetésére alkalmas, minden feltételt biztosító, korszerű oktatási épületet építtetett.
1774-től a Líceumnak elnevezett épületkomplexumban elkezdődött a képzés. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis azonban nehéz helyzetet teremtett Egerben. 1784-ben, a Líceumban megszüntették a filozófiai és jogi oktatást, 1786-ban pedig a papneveldét Pestre helyezték. Eszterházy azonban nem adta fel terveit. II. József halála után 1790-ben újraindította a filozófia oktatását, a jogi akadémia működtetését és visszatérítette Egerbe a hittudományi főiskolát is. 1828-ban Pyrker János László érsek Egerben alapította meg az első magyar nyelvű tanítóképzőt, amely nem iskolamestereket képzett, hanem eleve a tanítói hivatásra nevelést tűzte ki célul.
A képzőt 1852-ben a Líceumba helyezték és 1948-ig érseki tanítóképzőként működött, a tanítóképzést kiszolgáló elemi iskolával. 1921-től pedig Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére Egri Római Katolikus Fiú Felső Kereskedelmi Iskola is működött az épületben.
A pedagógiai főiskola 1949-ben költözött a Líceumba, amikor a magyar országgyűlés által 1948-ban alapított intézmény Debrecenből Egerbe tette át székhelyét. A főiskola filozófiáját Eger felsőoktatási hagyományai és az oktatást elindító neves professzorok határozták meg, akik szellemi értékeket őrző, jövő felé nyitott, igényes, minőségi munkát végző intézményt hoztak létre.
A tanárképző főiskola több mint fél évszázados története folyamán a hazai főiskolai szintű tanárképzés jelentős intézménye lett. A tanári szakok szinte minden változatát felvállalta, több szak esetében elsőként indított programot a hazai tanárképzésben. Eddigi működése alatt több mint harmincezer főiskolai végzettségű szakembert adott a magyar közoktatás és társadalom számára. Vonzáskörzete igen nagy kiterjedésű. Az ország valamennyi megyéjéből és külföldről is érkeznek hozzánk hallgatók.
Az 1990-es években készült stratégiai tervek nyomán végbement változások különös jelentősséggel bírnak a főiskola életében. A képzésfejlesztés eredményeképpen az egri tanárképző főiskola szélesebb kínálatú általános főiskolává válik. A jelenleg több mint 8000 hallgatóval, 250 főiskolai oktatóval rendelkező intézmény kötődik hagyományaihoz, ápolja szellemi örökségét, de figyelemmel fordul a társadalmi folyamatok felé is.
Célja, hogy az oktatási szolgáltatások minőségének emelésével, a hallgatói igényekre figyelő átjárható, választási lehetőséget nyújtó, rugalmas tanulmányi rendszer kiépítésével, az EU-csatlakozáshoz történő felkészülést segítő és a régió speciális nevelési problémáinak kezelésére felkészítő oktatással, hazai és nemzetközi elismertségre is számot tartó értékes diplomákat adjon ki.
Olyan intézmény megvalósításán dolgozunk, amely minőségben jó színvonalú, bővülő képzési kínálatot nyújtó oktatási szolgáltatásai mellett kulturált, otthonos környezetet nyújt hallgatóinak. Munkatársainak nyugodt, minőségi munkára ösztönző és folyamatos megújulásra késztető munkahelyet tud teremteni, és képes szellemi, kulturális kisugárzását növelni a város és a régió felé.

A főiskola névadójáról
Intézményünk névadója, gróf Eszterházy Károly 1725. május 4-én született Pozsonyban. Apja, Ferenc, a későbbi tárnokmester, anyja Pálffy Szidónia grófnő volt.
Tanulmányait Pozsonyban kezdte. Kora ifjúságától a papi pálya vonzotta, így 1741-ben a nagyszombati jezsuita szemináriumba iratkozott be. Döntő fordulatot jelentett életében, hogy 1745-ben a Collegium Germanico-Hungaricum növendékeként Rómában folytatott teológiai tanulmányokat, majd teológiai doktorátust szerzett. Hazatérte után előbb esztergomi kanonok, pozsonyi prépost, majd 1759-től váci püspök. Nagy munkákra Vácott nem sok ideje volt, mert az uralkodó hamarosan egri püspökké nevezte ki.
Eszterházy Károly 1762. június 29-én érkezett Egerbe, s haláláig töltötte be az egri egyházmegye püspöki - és Heves vármegye főispáni - tisztét. Közel négy évtizedes működése alatt jelentősen hozzájárult Eger város építészeti, szellemi, művelődési arculatának kialakításához. A nagy műveltségű, koncepciózus, önmagához és másokhoz szigorú és következetes főpap biztos kézzel tartotta rendben a hatalmas egyházmegyét. Működése alatt épült ki Eger igazi székvárossá, s nyerte el mai szerkezetét és barokk városképét.
Múlhatatlan érdemei vannak Eszterházy Károlynak az oktatás területén is. Ebbéli tevékenységének a csúcsát az egri négyfakultásos egyetem épületének megépítése jelenti. Nagyszabású terve - a várost az ország keleti felének szellemi központjává tenni - azonban nem sikerül, az uralkodó nem engedélyezte az egyetem működését. A mű mégis elkészült, amelyet Líceumnak neveznek. Már 1774 óta az oktatást szolgálja, amikor a bölcseleti, a jogi és a teológiai intézet növendékei és tanárai vették birtokukba az addig elkészült épületrészeket.
Hallatlan munkakedve idősebb korában sem csökkent. 1790-ben, ötéves kényszerszünet után ismét elfoglalta a főispáni széket, sőt a nagy fontosságú 1790-91-es diétán, mint a katolikus párt vezetője, a magyar egyház egyik legtekintélyesebb és legharcosabb képviselője vett részt.
Eszterházy Károly, az utolsó egri püspök 74 éves korában, 1799. március 15-én hunyt el. Tevékenységével előkészítette a püspökség érseki rangra emelését, ez azonban csak halála után 5 évvel, 1804-ben történt meg.

A Líceum
Az ország első egyetemi (felsőoktatási) célra létrehozott épülete. A XVIII. század közepétől 1793-ig készült a város közepén, a székesegyházzal szemben a négy utcára néző, építészetileg szép arányú, impozáns épület. A későbarokk rövid életű copf stílusában épült Líceumon jól nyomon követhető a hosszú építkezés alatt végbement ízlésváltozás. Az épület tömege, a kiugró középrészek, az oldalrizalitok a barokk, az oldalhomlokzatok ablakdíszítései már a rokokó, az ablakok babérkoszorúi pedig a copf stílus jegyeit mutatják. A klasszicizmust előlegezi az épület egyenletes ritmusa, a szabályosság, a szimmetria. A négyzet alakú udvart körülzáró, jórészt szimmetrikus épületszárnyak hossza 85, magassága 21 méter. Az első emeleten három nagyméretű, két emelet magasságú, lenyűgöző hatású termet építettek. A főhomlokzat nyugati szárnyán találjuk a bazilikára néző dísztermet, a déli fronton kapott helyet a díszes kivitelű könyvtár, az északi oldal nagytermében a régi intézeti kápolna működött. Az épület hátsó, keleti traktusa fölött emelkedik az 53 méter magas csillagászati torony.

A Csillagászati és Líceumtörténeti Múzeum
Kultúrtörténeti és idegenforgalmi szempontból nevezetes része a Líceum épületének a keleti szárny fölött épített, 11 emeletnyi magas csillagvizsgáló torony. Építésekor egyetemi csillagászati oktatás céljára emelték, s Londonból hozatott - akkori értelemben legmodernebb - műszerekkel rendezték be. Az obszervatórium kupoláját Hell Miksa bécsi csillagász tervei szerint Fazola Henrik, a híres egri lakatosmester készítette. A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket. A fali kvadráns valaha a csillagidő és a csillagok delelésének mérésére szolgált. Használták a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai távcsövek ősének tekinthető ekvatoriális távcsövet. Külön érdekesség az úgynevezett ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet. A 9. emeleten van az ún. camera obscura. Ez szerkezetét tekintve egy nagy, film nélküli fényképezőgép. Fönn a tetőn van egy vízszintes lencse és egy tükör, amely a szobából különböző szögbe állítható, és körbeforgatható. A városkép a tükörben jelenik meg, s ezt vetíti a lencse a szobában lévő fehér asztallapra, ahol élőben, színesben láthatjuk a város különböző részeit.
A csillagdával szemben található a nemrégiben kialakított Somos Lajos Líceumtörténeti Pedagógiai Múzeum, melyben bemutatásra kerülnek mindazon felsőoktatási tevékenységek, melyek a Líceum épületében működtek. A rendezők itt állítanak emléket a múzeum névadójának, a kiemelkedő tudósnak és pedagógusnak.

A Főegyházmegyei Könyvtár
Magyarország egyik legértékesebb történeti, egyházi könyvtára. Eszterházy Károly püspök alapította a tervezett egri egyetem számára. Olyan tudományos műhelyt kívánt létrehozni Egerben, amely híven tükrözi korának tudását, amellett segítséget nyújt az oktatásban. Ezért igen nagy körültekintéssel és hozzáértéssel vásárolta össze a szükségesnek tartott könyveket Európa minden tájáról.
Az Eszterházy-féle könyvgyűjtemény a maga több mint 20 ezer kötetével enciklopédikus jellegű, gyűjtőköre felölelte a korabeli tudományágakat. A püspök halála után a rendszeres könyvgyűjtés leállt. A továbbiak során a bibliotéka csak adományokból és alkalmi vásárlásokból gyarapodott. Állománya 1900 körül így is megközelítette az ötvenezer kötetet, napjainkra pedig mintegy 160 000-re duzzadt.
Az épület déli szárnyán kialakított díszes könyvtárterem külső megjelenésében is lenyűgöző. Az ország talán legszebb barokk könyvtárának fő ékessége a mennyezeti freskó és a belső falfelület egészét beborító könyvállvány. A monumentális, eredeti színében pompázó tölgyfa szerkezetet jól tagolja a középen körbefutó, mintegy 7 m magas karzat, melyre két rejtett csigalépcső vezet föl. A könyvtárhoz tartozó két kisebb szobában is mennyezetig érő könyvállványokat találunk.
A gyűjtemény könyvállományával, gazdag kézirattárával, jelentős kódex-, helytörténeti és újabb kori kéziratanyagával ma is a kutatók és az olvasók rendelkezésére áll. Sokoldalú szolgáltatásai mellett hatalmas idegenforgalmat is lebonyolít.

A főiskola épületeinek elhelyezkedése a városban
Az Eszterházy Károly Főiskola központi épülete a Líceum, az ország egyik legrégibb, felsőoktatási céllal létrehozott, négy utcára néző, impozáns épületkomplexuma. Ebbe az épületbe költözött 1949-ben az állami pedagógiai főiskola, amely az elmúlt fél évszázadban több korszerű épülettel gazdagodott. Az oktatási épületeken kívül a főiskolának négy kollégiuma és két gyakorlóiskolája van. A gyakorló általános iskolák és gimnáziumok végzik a tanár szakos hallgatók gyakorlati képzését. A nem tanár szakos hallgatók a város több cégénél vesznek részt gyakorlati képzésben.

A főiskola kezelésében lévő épületek, amelyek az oktatást és kutatást szolgálják a város több pontján találhatók.

"A" épület 3300 Eger, Eszterházy tér 1.
" B" épület 3300 Eger, Egészségház u. 4.
" C" épület 3300 Eger, Leányka u. 4.
" D" épület 3300 Eger, Leányka u. 6-8.
" E" épület 3300 Eger, Leányka u. 6.
" F" épület 3300 Eger, Leányka u. 2.
Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános
Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészeti
Oktatási Intézmény 3300 Eger, Eszterházy tér 1.

Feladatellátási helyek: 3300 Eger, Barkóczy út 5.
3300 Eger, Bartók Béla tér 4.

Leányka úti Kollégium 3300 Eger, Leányka u. 2.
Almagyardombi Kollégium 3300 Eger, Leányka u. 6.
Érsekkerti Kollégium 3300 Eger, Klapka u. 9.
Sas úti Kollégium 3300 Eger, Sas út 94.
Gyakorlókert Almagyardomb, külterület
Kutatási bázis Leányfalu, Móricz Zs. u. 59.
Tiszafüredi Oktató és Kutató Központ Tiszafüred, Harcsa u. 15.
Nyári táborhely (faház, sátorhely, melléképületek) Parád